Túzok LIFE Project

 

 

Túzokvédelem és kutatás a Mosoni-síkon

 

 

A XX. század elején a Dunántúlon számos helyen éltek túzokok, azóta emberi hatásra az elterjedési területük és állományuk nagysága rohamosan csökkent, elsősorban a mezőgazdálkodási technológia megváltozása, illetve az infrastrukturális fejlődés következtében. Ma már csak a Mosoni-síkon fészkelnek.

A túzokok védelméért első lépés volt vadászatuk korlátozása majd tiltása 1969-ben. Mára a természetvédelem talán legfontosabb faja lett a túzok, ezáltal kiemelkedő szerepet játszva a különböző érdekcsoportok közti kompromisszum kialakításában, kezdve a természeti értékeket féltőktől egészen az ipari beruházókig. A mindenki számára előnyös jövőbeli állapot elérését szolgálja a faj tudományos kutatása.

A dunántúli túzokok kutatásának és védelmének úttörője Faragó Sándor volt. Eredményeinek és kutatásainak köszönhetően indult el 1992-ben a Moson-project, túzok- és vadvédelmi céllal. Különlegessége, hogy teljes mértékben agrárterület és nincs természetvédelmi oltalom alatt, mégis sikeres túzokvédelem zajlik a terület gazdálkodóival együttműködve. Az eredmények önmagukért beszélnek, az induláskor 20 túzok használta a területet, ma számuk meghaladja a 110-et. Az itt zajló védelmi tevékenységek méltán híressé és példává váltak Európa-szerte.

2004 őszén indult a Túzok Védelme Magyarországon LIFE Nature program az Európai Unió támogatásával. A Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézete partnerként vesz részt a programban, és az egész országra kiterjedően végzi az adatok tudományos értékelését, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve ellátja a Mosoni-síki túzokállomány védelmét (a programról részletesen lásd: www.tuzok.hu). A LIFE Nature keretei közt a Vadgazdálkodási Intézetben zajló túzokkutatások a következők: 

  • a túzokállomány szerkezetének, változásának vizsgálata;

  • a túzokok fészkelési szokásainak kutatása;

  • veszélyeztető tényezők, pusztulási okok feltárása;

  • az élőhelykínálat, az élőhely szerkezetének vizsgálata, a túzokok élőhelyhasználata;

  • táplálékkínálat, a túzokok táplálkozásának kutatása;

  • a túzok természetes ellenségeinek monitorozása: madarak nappali, emlősök éjjeli reflektoros vizsgálata, fészkek és kotorékok ellenőrzése;

  • a makroklimatikus tényezők túzokokra gyakorolt hatásának vizsgálata.