magyar vízivad Monitoring

 

Magyar Vízivad Monitoring pdf-ben

 

Projectvezető: Prof. Dr. Faragó Sándor intézetigazgató

Munkatársak: Gosztonyi Lívia intézeti munkatárs, Hangya Katalin intézeti munkatárs

Megbízó: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

 

A Magyar Vízivad Információs Rendszer Vízivad Adatbázisának a fajok természetes állománynagyságát, aktuális diszperzióját és a vízivad közösségek ugyancsak aktuális összetételét meghatározó megfigyelő rendszere a tartósan működő Magyar Vízivad Monitoring.

A megfigyelések köre az alábbi taxonokra terjed ki: Búváralakúak (Gaviiformes), Vöcsökalakúak (Podicipediformes), Lúdalakúak (Anseriformes) minden fajára, továbbá a kárókatonára (Phalacrocorax carbo), a kis kárókatonára (Phalacrocorax pygmaeus), a nagy kócsagra (Egretta alba), a szürke gémre (Ardea cinerea), a szárcsára (Fulica atra), a darura (Grus grus) és a réti sasra (Haliaaetus albicilla), azaz összesen 51 fajra. ( Magyar Vízivad Monitoring jelentőlaP)

A felsorolásból látszik, hogy elsősorban az azonos helyen élő fajokat, illetve fajcsoportokat választottuk ki, de ugyanakkor tekintettel voltunk a halgazdálkodás információigényére is. Így kerültek a felmérendő fajok listájára a búvárok és vöcskök, vagy a két kárókatona faj és a szürke gém. A Természetvédelmi Hivatal kérésére került a Monitoring fajlistájára a nagy kócsag, a daru és a réti sas.

Köztudott, hogy Európában a veszélyeztetett fajokon kívül szinte minden vízivad faj vadászható, míg Magyarországon csak néhány ezek közül. A vadászható fajok hazai listája évtizedekkel ezelőtt állapították meg, s azóta nem voltak folyamatos és egyértelmű vizsgálatok arra nézve, hogy napjainkban valóban a vadászható fajok azok, amelyek a leggyakoribbak a Kárpát-medencében. Kimaradtak a listából a gémfélék, a parti madarak, mert ezek felmérését - a telepeket is beleértve -, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntes megfigyelői végzik.

A Magyar Vízivad Monitoring megfigyeléseit az 1996/1997-es kezdő idényben októbertől márciusig, azaz 6 hónapban végezte, minden hónapban a nemzetközi szinkronnaphoz igazodva, azaz az adott hónap 15-éhez legközelebb eső szombaton, míg a vasárnap a rossz időjárás esetére tartalékolt megfigyelési nap volt. Az 1997/1998-as idényben már augusztus és április közötti 9 hónap a megfigyelés időszaka, amely így a vedlés, nyár végi gyülekezés időszakát ugyanúgy lefedi, mint az áprilisi későbbi vonulásokat.

A megfigyelést követően a Jelentőlapot a megfigyelők beküldik a Kutató Csoport székhelyére, ahol az a számítógépes Vízivad Adatbázis-ba kerül.

A megfigyelések 23 körzetben történnek, amelyek esetenként 2-6 alkörzetre is bonthatók, így összesen a teljes vízivad monitoring 45 megfigyelési egységben folyik. A teljes megnevezés azért szükséges, mert a vadlúd monitorozásba a Balaton K-i területe, a Duna Gemenci és Béda-Karapancsai szakaszai, továbbá a Tisza tó is bekapcsolódnak. Így a megfigyeléssel valamilyen szinten érintett területegységek száma 49. Ezek az alábbiak 

 

A Magyar Vízivad Monitoring megfigyelési helyei

 

Vízimadár szinkronszámlálás  standardizált megfigyelési területei és megfigyelői

 

KÓD MONITORING TERÜLETEK MEGFIGYELŐ
01. 01. Fertő - tó,  Paprét Pellinger, A.(koord.)
  02. Fertő - tó, Nyéki szállás Pellinger, A.(koord.)
  03. Fertő - tó, Borsodi-dűlő Pellinger, A.(koord.)
  04. Fertő - tó, Cikes Pellinger, A.(koord.)
  05. Fertő - tó,  Madárvárta-öböl Mogyorósi, S.
  06. Fertő - tó,  Homoki - öböl Mogyorósi, S.
  07. Fertő - tó,  Fertőrákosi-öböl Mogyorósi, S.
02.   Duna Gönyű-Szob Dr.Faragó, S.
03.   Tatai Öreg-tó Musicz, L.
04.   Dinnyési Fertő Fenyvesi, L.
05.   Velencei - tó Fenyvesi, L.
06. 01. Soponyai-halastavak, Táci-halastavak Staudinger, I.
  02. Soponyai-halastavak, Holdvilág-tavak és szikesek Staudinger, I.
  03. Soponyai-halastavak, Soponyai tározó és halastavak Staudinger, I.
07.   Rétszilasi-halastavak Staudinger, I.
08.   Balaton, Keszthelyi - öböl Fehér Cs. E., Dr. Nagy L.*
09. 01. Kis-Balaton I.  Lelkes, A.
  02. Kis-Balaton II. Lelkes, A.
10.   Gyékényesi kavicsbányató Mezei, E.
11.   Dráva Barcs-Szentborbás Fenyősi, L.
12.   Sumonyi-halastavak Ónodi, M.
13.   Pellérdi-halastavak Madas, K.
14.   Dunakanyar Selmeczi Kovács, Á.
15.   Duna,  Baja - országhatár Kalocsa, B.
16. 01. Kiskunsági szikes tavak, Kelemen-szék (Fülöpszállás) Pigniczki, Cs.
  02. Kiskunsági szikes tavak, Zab-szék (Szabadszállás) Pigniczki, Cs.
17. 01. Hortobágy I. körzet, Jusztus - Feketerét Faludi, Cs.
  02. Hortobágy I. körzet, Hortobágyi - halastó Gyüre, P.
  03. Hortobágy I. körzet, Virágoskúti halastó Szilágyi, A.
18. 01. Hortobágy II. körzet, Fényes halastó Gyüre, P.
  02. Hortobágy II. körzet, Csécsi halastó+Parajos Gyüre, P.
  03. Hortobágy II. körzet, Akadémia + Kungyörgy tava Gyüre, P.
  04. Hortobágy II. körzet, Pentezúg puszták és mocsarak Dr. Kovács G., Spakovszky P.
  05. Hortobágy II. körzet, Zámi puszták és mocsarak Dr. Kovács G., Spakovszky P.
  06. Hortobágy II. körzet, Nagyiván-Kunmadarasi puszták Dr. Kovács G., Spakovszky P.
  07. Hortobágy II. körzet, Kunkápolnási mocsár Dr. Kovács G., Spakovszky P.
19. 01. Hortobágy III. körzet, Angyalháza+Szelencés Végvári, Zs.
  02. Hortobágy III. körzet, Borsósi - és Malomházi halastavak Végvári, Zs.
  03. Hortobágy III. körzet, Borsós, Ökörföld, Görbehát Végvári, Zs.
  04. Hortobágy III. körzet, Magdolna, Nyírő-lapos, Nyári-járás Végvári, Zs.
  05. Hortobágy III. körzet, Álomzúg, Köselyszeg Végvári, Zs.
  06. Hortobágy III. körzet, Elepi - halastó Szilágyi, A.
20.   Kardoskúti Fehér-tó Széll, A.
21. 01. Biharugrai- és Begécsi-halastavak, Biharugrai halastavak Tőgye, J.
  02. Biharugrai- és Begécsi-halastavak, Begécsi halastavak Tőgye, J.
22.   Tömörkényi Csaj-tó Domján, A.
23. 01. Szegedi Fehér-tó és Fertő, Szegedi Fehér-tó Tokody, B.
  02. Szegedi Fehér-tó és Fertő, Szegedi Fertő Tokody, B.

* BALÖKO 3B 022/2004 NKFP pályázat keretében

 

A megfigyelések során természetesen feljegyzésre kerülnek a környezet állapotára (elsősorban a zavarásra) vonatkozó adatok. A Meteorológiai Intézet havi jelentéseiből rendelkezésünkre állnak az egyes körzetekre vonatkozó napi klímaadatok, azaz a hőmérsékletre és a csapadékra vonatkozó információk. 1999 tavasza óta működik az a rendszer, amely egyrészt a Környezetvédelmi Igazgatóságok Laboratóriumainak vízminőség elemző vizsgálatait is hozzárendeli a felmérésekhez, illetőleg a Szombathelyi Környezetvédelmi Igazgatóság Laboratóriumában vizsgáltatjuk a vízminőségi monitoring hálózatban nem szereplő területek általunk gyűjtött vízmintáit, a környezet állapotát ily módon is monitorozandó.

 

Az egyes feldolgozásokat külön publikációkban folyamatosan közreadjuk a Magyar Vízivad Közlemények köteteiben.

 

Kutatásainkról eddig az alábbi publikációk jelentek meg, illetve idézett összefoglaló munkákban történt meg ismertetésük

 

Általános munkák

 

1. Faragó, S. (1997): Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. A fenntartható apróvad-gazdálkodás környezeti alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 356 pp.

2. Faragó, S. és Náhlik, A. (1997): A vadállomány szabályozása. A fenntartható vadgazdálkodás populációökológiai alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 315 pp.

3. Faragó, S. (1999): Természetközeli apróvad-gazdálkodás, igény a szemléletváltásra. In: Solymos, R. (Szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, - környezetbarát fagazdaság.  Az MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest: 78-92.

4. Faragó, S. (szerk.)(1999): Az apróvad-gazdálkodás stratégiai terve Magyarországon. Vadászévkönyv 2000. :

5. Faragó, S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 496 pp.

6. Faragó, S. és Pintér, I. (2002): A fenntartható természetközeli vadgazdálkodás feltételrendszere. In: Péterfalvi, J. (szerk.): X. Wood-Tech Erdészeti Szakmai Konferencia Előadásai: 57-67.

 

Vízivad

 

1. Faragó, S. (1982): Vízivad vadászat Magyarországon 1970-1980. Nimród Fórum 1982. nov.: 14-22.

2. Faragó, S. (1983): Magyarország helyzete és szerepe a nemzetközi vízivadvédelmi tevékenységben.  Agrártudományi Közlemények 41. (3-4): 699-702.

3. Faragó, S. (1985): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1983. Aug.-1984. Ápr. időszakának vízimadár mozgalmairól. Madártani Tájékoztató 1985. Jan.-Márc. : 31-35.

4. Faragó, S. (1985): Javaslat a vízivad (vízimadár) biotópok tipológiájának és osztályozásának kialakításához és továbbfejlesztéséhez Magyarországon.   Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1984. (1-2): 91-112.

5. Faragó, S. (1986): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (179l-1708 fkm) 1984. Aug.-1985. Ápr. időszakának vízi-madár mozgalmairól. Madártani Tájékoztató 1985. Júl.- Dec.: 38-43.

6. Faragó, S. (1987): A tőkés réce (Anas platyrhynchos) makkevéséről.  Madártani Tájékoztató 1986. Jan.- Márc.: 67-68.

7. Faragó, S. (1988): Adatok a vadászható récefajok terítékarányaihoz Magyarországon. Puszta 3 (12): 73-90.

8. Faragó, S. és Márkus, F. (1988): Néhány telelő récefaj állományának tetőzése a Duna magyarországi felső szakaszán 1985/86 telén. Madártani Tájékoztató 1987. Júl.- Dec.: 23-26.

9. Faragó, S. (1989): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1986. aug.- 1987. ápr. időszakának vízimadár mozgalmairól.  Madártani Tájékoztató 1988. Jan.- Dec.: 38-44.

10. Faragó, S. (1989): A vonuló és telelő vízimadár fauna felmérése a Duna magyarországi középső szakaszán (1791-1708 fkm). Állattani Közlemények 75: 29-42.

11. Faragó, S. (1990): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1985. aug.- 1986. ápr. időszakának vízimadár mozgalmairól.  Madártani Tájékoztató 1989. 1-2.: 70-72.

12. Faragó, S. (1990): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1987. aug.- 1988. ápr. időszakának vízimadár megfigyeléseiről.  Madártani Tájékoztató 1990. (1-2): 27-32.

13. Faragó, S. (1990): A kormos réce – Melanitta Boie – nem fajainak előfordulása Magyarországon. Aquila 96-97: 37-64.

14. Faragó,S., Kovács,G. és Sterbetz,I. (1991): Goose populations staging and wintering in Hungary 1984-1988.  Ardea 79 (2): 161-163. In:  Fox, A.D., Madsen, J. és van Rhijn, J. (szerk.) Western Palearctic Geese. Proc. IWRB Symp. Kleve, l989.

15. Faragó, S. (1991): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakasz (1791-1708 fkm) 1988. aug.- 1989. ápr. időszakának vízimadár megfigyeléseiről.  Madártani Tájékoztató 1990. Júl.- Dec.: 47-52.

16. Faragó, S. (1991): Bestandsverhaltnisse bei der Saatgans (Anser fabalis) und Dynamik ihres Zuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht 77: 59-76.

17. Faragó, S. (199l): A vízivad és vadászata. Venatus, Budapest, 87 pp.

18. Faragó, S. (1991): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1990/1991. Szélkiáltó 1991. (2): 7-9.

19. Parz-Gollner, R. and Faragó, S. (1992): Migration and dispersion of wintering geese in the region of Lake Fertő/Neusiedler See - Seewinkel.  In: Csányi, S. & Ernhaft, J. (Eds.):  Transact. of XXth IUGB Congress Gödöllő, Hungary 1991. Part 2.: 471-476.

20. Faragó, S. (1992): National Report - Hungary. In: van Roomen, M. and Madsen, J. (Eds.): Waterfowl and agriculture: Review and future perspective of the crop damage conflict in Europe. IWRB Spec. Publ. No. 21.: 143-146.

21. Faragó, S. (1992): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakaszon (1791-1708 fkm) 1989. aug.- 1990. ápr. között történt vízimadár megfigyelésekről. Madártani Tájékoztató 1992. Júl.- Dec.: 28-31.

22. Faragó, S. (1992): Összefoglaló jelentés a Gönyű-Szob közti Duna-szakaszon (1791-1708 fkm) 1990. aug.- 1991. ápr. között történt vízimadár megfigyelésekről. Madártani Tájékoztató 1992. Júl.- Dec.: 32-35.

23. Faragó, S. (1992): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1991/1992. Szélkiáltó 1992 (4): p. 6-8.

24. Faragó, S. (1993): Bestandsverhältnisse bei der Blessgans (Anser albifrons) und Dynamik ihres Durchzuges auf der ungarischen Seite des Neusiedler Sees. BFB-Bericht 79: 105-116.

25. Faragó, S. (1993): Hortobágy, Kiskunság, Kardoskút ("Fehér-tó"-See) in Matthews, G.V.T. and Dick, G. (1993): Feuchtgebiete. Schutz und Erhaltung im Rahmen der Ramsar-Konvention. Grüne Reihe 3. Styria Medienservice: 218-221.

26. Faragó, S. (1993): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1992/1993. Szélkiáltó 1993. (7): 15-16.

27. Faragó, S. (1994): Habitat use and daily activity and feeding of the geese of Lake Fertő Aquila 101. 65-88.

28. Faragó, S. (1995): Monitoring in the framework of the Hungarian Waterfowl Management Plan. Abstracts of the 7th European Ecological Congress, Budapest, August 20-25. 1995:

29. Faragó, S. (1995): Vadlúd állományvizsgálatok 10 éves eredményei a Fertő-tó magyar területrészén: 1983-1993. Állattani Közlemények 79: 37-47.

30. Faragó, S. (1995): Geese in Hungary 1986-1991. Numbers, Migration and Hunting Bags. Slimbridge, UK. IWRB Publication 36.  97 + IX pp.

31. Dormán,Z., Faragó,S., Kovács,G., Márkus,F., Nagy,Sz. és Tahy,B. (1995): Természetvédelem a halastavakon (szerk.: Nagy, Sz. és Könczey, R.). IUCN-TVMA - MME Kiadvány, 58 pp.

32. Faragó, S. (1996): A Duna Gönyű-Szob közti szakasza (1791-1708 fkm) vízimadár állományának 10 éves (1982-1992) vizsgálata. Magyar Vízivad Közlemények 1: 1-461.

33. Faragó, S. (1996): A Magyar Vadlúd Adatbázis 1984-1995: Egy tartamos monitoring - Data base of geese in Hungary 1984-1995: A long-term monitoring. Magyar Vízivad Közlemények 2: 3-168.

34. Faragó, S. és Jánoska, F. (1996): A Vadlúd Monitoring Eredményei az 1995/1996-os idényben Magyarországon - Results of geese monitoring in Hungary in the season 1995/1996. Magyar Vízivad Közlemények 2: 169-211

35. Faragó, S. és Jánoska, F. (1996): A Szeptemberi Nemzetközi Nyári Lúd (Anser anser) Számlálás magyarországi eredményei 1989-1996 - Results of September International Greylag Goose Counts in Hungary 1989-1996. Magyar Vízivad Közlemények 2: 213-222.

36. Faragó,S. (1996): A Fertő-tó szerepe a Pannon-régió vadlúdvonulásában. in Környei A.& G. Szende K. (szerk.): Tanulmányok Csatkai Endre Emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2: 399-406.

37. Faragó, S. (1997): The Hungarian Waterfowl Management Plan. Gibier Faune Sauvage, Game and Wildlife 13: 1023-1038.

38. Faragó, S. (1997): The methodology used for the long-term monitoring of waterbirds in a large river. The Danube River between Gönyű and Szob (river kms 1791-1708) in Hungary, a case study. In: Faragó, S. és Kerekes, J.J. (szerk.): Limnology and Warefowl. Monitoring, Modelling and Management. Proceedings of a Symposium on Limnology and Waterfowl, Sopron/Sarród , Hungary, November 21-23, 1994. Magyar Vízivad Közlemények 3., Wetlands International Publication 43.: 31-41.

39. Faragó, S. és Zomerdijk, P. (1997): Garganey – Anas querquedula., Shoveler – Anas clypeata. In: Hagemeijer, E J. M. & Blair, M. .J. (Eds.): The EBCC Atlas of European Breeding Birds: Their Distribution and Abundance. T. & A. D. Poyser, London: 96-97, 98-99.

40. Faragó, S. (1998): Vetési lúd (Anser fabalis) 37-39, Nagy lilik (Anser albifrons) 40-42, Fütyülő réce (Anas penelope) 51-52, Fekete réce (Melanitta nigra) 67-68, Füstös réce (Melanitta fusca) 68. In Haraszthy, L. (szerk.): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest

41. Faragó, S. (1998): A Magyar Vízivad Információs Rendszer. Magyar Vízivad Közlemények 4: 3-16

42. Faragó, S. (1998): A vadlúd monitoring eredményei az 1996/1997-es idényben. Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 4: 17-59

43. Faragó, S. (1998): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1996/1997-es idényben. Magyar Vízivad Közlemények 4: 61-263.

44. Faragó, S. és Ritter D. (1998): A vízivad teríték Magyarországon 1996-ban. Magyar Vízivad Közlemények 4: 265-365

45. Faragó, S. (1998): A tartamos vízivad kutatás jelentősége a Magyar Dunai Vízivad Project példáján. In.: Palotás, G. (szerk.): Előadások és poszterek összefoglalója. II. Kelet-Magyarországi Vad- és Halgazdálkodási-, Természetvédelmi Konferencia, Debrecen: 162-168.

46. Mooij, J.H., Faragó, S. és Kirby, J.S. (1999): White-fronted Goose – Anser albifrons albifrons. In: Madsen, J., Cracknell, G. & Fox, A.D. (Eds.): Goose populations of the Western Palearctic. A review of status and distribution. Wetlands International Publ. No. 48., Wetlands International Wageningen, The Netherlands. National Environmental Research Institute, Rönde, Denmark: 94-128.

47. Lorentsen, S.-H., Oien, I.J., Aarvak, T., Markkola, J., von Essen, L., Faragó, S., Morozov, V., Syroechkovsky Jr., E. és Tolvanen, P. (1999): Lesser White-fronted Goose – Anser erythropus. In: Madsen, J., Cracknell, G. & Fox, A.D. (Eds.): Goose populations of the Western Palearctic. A review of status and distribution. Wetlands International Publ. No. 48., Wetlands International Wageningen, The Netherlands. National Environmental Research Institute, Rönde, Denmark. : 144-161.

48. Dick, G., Baccetti, N., Boukhalfa, D., Darolova, A., Faragó, S., Hudec, K., Leito, A., Markkola, J. és Witkowski, J. (1999): Greylag Goose – Anser anser: Central Europe/North Africa.  In: Madsen, J., Cracknell, G. & Fox, A.D. (Eds.): Goose populations of the Western Palearctic. A review of status and distribution. Wetlands International Publ. No. 48., Wetlands International Wageningen, The Netherlands. National Environmental Research Institute, Rönde, Denmark: 202-213.

49. Faragó, S. és Jánoska,F. (1999): Vadlúd állományvizsgálatok a Fertő-tájon 1994/1995. Szélkiáltó 11: 22-24.

50. Faragó, S. (1999): A vadlúd monitoring eredményei az 1997/1998-as idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 5: 3-62.

51. Faragó, S. (1999): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1997/1998-as idényben. Magyar Vízivad Közlemények 5: 63-328.

52. Faragó, S. és Ritter, D. (1999): A vízivad teríték Magyarországon 1997-ben (The waterfowl hunting bags in Hungary in 1997). Magyar Vízivad Közlemények 5: 329-418.

53. Faragó, S. (1999): Hungarian waterfowl monitoring. In: Program and abstracts of the 2nd International Wildlife Manegement Congress. 28 June – 2. July, 1999. Gödöllő, Hungary. The Wildlife Society and University of Agricultural Sciences: 50-51.

54. Parz-Gollner, R. és Faragó, S. (2000): Phenology, distribution and protection of migrating geese in the National Park area Lake Neusiedel/Lake Fertő. Magyar Vízivad Közlemények 6: 157-178.

55. Faragó, S. (2000): Adatok a magyarországi víziívad fajok testméreteihez. Magyar Vízivad Közlemények 6: 287-309.

56. Faragó, S. (2000): Adatok a magyarországi vízivad fajok fészekalj nagyságaihoz és testméreteihez. Magyar Vízivad Közlemények 6: 311-325.

57. Faragó, S. (2000): A vadászható vízivad fajok magyarországi vonulása, jelölt madarak megkerülése alapján. Magyar Vízivad Közlemények 6: 337-375.

58. Faragó, S. (2001): A Vadlúd Monitoring eredményei az 1998/1999-es idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 7: 3-40.

59. Faragó, S. (2001): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1998/1999-es idényben. Magyar Vízivad Közlemények 7: 41-212.

60. Faragó, S., Csányi, S és Lehoczki, R. (2001): A vízivad teríték Magyarországon az 1998/1999-es vadászidényben. Magyar Vízivad Közlemények 7: 213-293.

61. Faragó, S. (2001): Spatial-temporal pattern of goose bags in Hungary – effect of shooting on dynamics of huntable goose species. In: Patterson, I. (szerk): Proceedings of the 6th Annual Meeting of the Goose Specialist Group of Wetlands International. Roosta, Estonia. Wetlands International Goose  Specialist Group Bulletin ): 20-21.

62. Faragó, S. (2001): Trends in the breeding and staging population of the Grey-lag Goose (Anser anser) in Hungary. In: Patterson, I. (szerk): Proceedings of the 6th Annual Meeting of the Goose Specialist Group of Wetlands International. Roosta, Estonia. Wetlands International Goose  Specialist Group Bulletin ): 21-22.

63. Faragó, S. (2002): A Vadlúd Monitoring eredményei az 1999/2000-es idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 8: 3-43.

64. Faragó, S. és Gosztonyi, L. (2002): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei az 1999/2000-es idényben. Magyar Vízivad Közlemények 8: 44-255.

65. Faragó, S., Csányi, S és Lehoczki, R. (2002): A vízivad teríték Magyarországon az 1999/2000-es vadászidényben. Magyar Vízivad Közlemények 8: 256-325.

66. Faragó, S. (2002): A Magyar Vízivad-monitoring eredményei. 1. A vadrécék vizsgálata (1996-2001). Nimród Vadászújság 90 (8): 23-25, 28-29.

67. Faragó, S. (2002): A Vadlúd Monitoring eredményei a 2000/2001-es idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 9: 3-45.

68. Faragó, S. (2002): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2000/2001-es idényben. Magyar Vízivad Közlemények 9: 47-249.

69. Faragó, S., Csányi, S és Lehoczki, R. (2002): A vízivad teríték Magyarországon az 2000/2001-es vadászidényben. Magyar Vízivad Közlemények 9: 251-322.

70. Faragó, S. (2002): A Magyar Vízivad-monitoring eredményei. 2. Magyarország a vadludak európai országútján. Nimród Vadászújság 90 (10): 20-22, 29.

71. Faragó, S. és Gosztonyi, L. (2003): A Magyar Vízivad Monitoring első 4 évének eredményei, 1996-2000. In: Facskó, F. (szerk.): Az Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferenciájának Előadásai 2000. December: 101-105.

72. Faragó, S. (2003): A Magyar Vízivad Monitoring eredménye a 2002/2003-as idényben 1. Nimród 91 (10): 20-22.

73. Faragó, S. (2003): A Magyar Vízivad Monitoring eredménye a 2002/2003-as idényben 2. Nimród 91 (10): 22-25.

74. Faragós, S. (2003): Új törvény a vándorló vízimadarak védelmére. Nimród 91 (12): 10-11.

75. Faragó, S. és Gosztonyi, L. (2003): A Vadlúd Monitoring eredményei a 2001/2002-es idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 11: 3-50.

76. Faragó, S. és Gosztonyi, L. (2003): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2001/2002-es idényben. Magyar Vízivad Közlemények 11: 51-252.

77. Faragó, S., Csányi, S és Lehoczki, R. (2003): A vízivad teríték Magyarországon a 2001/2002-es vadászidényben. Magyar Vízivad Közlemények 11: 253-342.

78. Faragó, S. (2004): The White-fronted Goose – Anser albifrons (Scopoli, 1769) – in Hungary. Abstracts of 8th Annual Meeting of the Goose Specialist Group of Wetlands International, Odessa, 5-10. March 2004, Ukraine: 33-35.

78.  Faragó, S. (2004): A vadászati idények változásairól. Magyar Vadászlap 13 (8): 9-11.

79. Faragó, S. (2004): Vadréce-monitoring. A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2003/2004-es idényben. Nimród Vadászújság 92 (10): 23-25.

80. Faragó, S. (2005): Space-time pattern of migratory geese species in the last 20 years in Hungary. GOOSE 2005. Abstracts of the 9th Annual Meeting of Goose Specialist Group of Wetlands International, 5-9. November 2005, Sopron, Hungary

81. Faragó, S. (2005): Hunting utilisation of geese in Hungary. GOOSE 2005. Abstracts of the 9th Annual Meeting of Goose Specialist Group of Wetlands International, 5-9. November 2005, Sopron, Hungary

82. Faragó, S. Kovács, Gy. & Lelkes, A. (2005): Population dynamics of geese species at Kisbalaton and Lake Balaton, 2002-2005. GOOSE 2005. Abstracts of the 9th Annual Meeting of Goose Specalist Group of Wetlands International, 5-9. November 2005, Sopron, Hungary

83. Faragó, S. (2005): Scopoli, Giovanni Antonio (1723-1788) – The scientific auctor of the White-fronted Goose Anser albifrons and his famous work, the „Annus historico naturalis”. GOOSE 2005. Abstracts of the 9th Annual Meeting of Goose Specalist Group of Wetlands International, 5-9. November 2005, Sopron, Hungary

84. Faragó, S. és Gosztonyi, L. (2005): A Vadlúd Monitoring eredményei a 2002/2003-as idényben Magyarországon. Magyar Vízivad Közlemények 12: 3-42.

85. Faragó, S. és Gosztonyi, L. (2005): A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2002/2003-as idényben. Magyar Vízivad Közlemények 12: 43-224.

86. Faragó, S., Csányi, S & Lehoczki, R. (2005): A vízivad teríték Magyarországon a 2002/2003-as vadászidényben. Magyar Vízivad Közlemények 12: 225-245.

 

 

vissza a lap tetejére