MEZEI ÉLŐHELY MOZAIK-KOMPLEXEK GERINCES ÁLLATVILÁGÁNAK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FÁS VEGETÁCIÓ SZEREPÉRE

 

 

Témavezető: Prof. Dr. Faragó Sándor intézetigazgató egyetemi tanár

Munkatársak: Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens, Dr. László Richárd egyetemi docens, Dr. Winkler Dániel egyetemi docens, Dr. Gál János egyetemi adjunktus, Dittrich Gábor intézeti munkatárs, Gosztonyi Lívia intézeti munkatárs, Kalmár Sándor intézeti munkatárs, Kolics Linda intézeti munkatárs, Kocsis Márta PhD hallgató

 

Megbízó:Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)

A munkában résztvevő: LAJTA-HANSÁG Zrt., Mosonmagyaróvár

 

 

Magyarország területének csaknem 70%-át mezei élőhelyek borítják. E területek — a pusztákat, illetve néhány célfajt (csoportot) kivéve — alig kutatottak a gerinces állatvilág vonatkozásában, pedig e fajcsoport szerepének tisztázása, egyszersmind védelme, valós ismeretek híján lehetetlen.

 

A kutatás tárgya: A mezei élőhelyek gerinces faunáját/közösségeit alapvetően meghatározó környezeti feltételek térbeni és időbeli változásának monitorozása. A fenntartható vadgazdálkodás (bölcs hasznosítás) hatásainak kimutatása a környezetre, szerepe a koegzisztens gerinces fajokra és közösségekre.

A kutatás célja: A gerinces közösségekre, illetve fajokra ható környezeti tényezők, illetve összefüggések keresése, hatásmechanizmusaik kimutatása. A gerinces közösségek (kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) vizsgálata. A mezőgazdálkodási tevékenység hatásának elemzése a vadgazdálkodás által hasznosítható fajok (őz, mezei nyúl, fácán) körére. A kutatási területek jellegzetes élőhely-típusai (különös tekintettel az ún. „zöld folyosók”) szerepének megállapítása a gerinces populációk túlélésében. Adatgyűjtés az egyes populációk előfordulásáról, illetve az előforduló fajok védelmi helyzetének felmérése. Élőhelyfejlesztési, gazdálkodási módszerek gyakorlati tesztelése, hatásuk a biodiverzitás növekedésére, különös tekintettel az ökológiai szempontból kedvező szerkezetű erdősávok, fasorok, erdőfoltok telepítési javaslatainak összeállítására. A korszerű, a biodiverzitás növelésének, az ökológiai hálózat alapkövetelményeinek, valamint a tartamos apróvad-gazdálkodás igényeinek egyaránt megfelelő erdősáv-szerkezet kísérletes úton történő megállapítása.

A kutatás módszere: A mezei területek térstruktúrája tér-idő mintázatának vizsgálata GIS módszerekkel. A földhasználatot befolyásoló szocio-ökonómiai illetve ökológiai feltételek változásának indikálása. A termőhely (klíma, talaj) jellemzése, illetve változásának vizsgálata (talajvizsgálatok, meteorológiai állomás üzemeltetése). Vegetációtípusok horizontális és vertikális szerkezetének felmérése a szerkezeti jellemzők elemzésével, illetve térképezési módszerrel, hatásuk a fajokra és közösségekre. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer által javasolt, a herpetológiai, ornitológiai és mammalógiai gyakorlatban már jól bevált metodikák alkalmazhatók. Néhány kulcsfaj (indikátor faj) — túzok, fogoly, sordély, mezei pacsirta — illetve faunisztikai szempontból fontos fajok — kis őrgébics, kék vércse, ugartyúk, stb. — elterjedésének, élőhely választásának, dinamikájának vizsgálata. Az őz és a mezei nyúl esetében populációdinamika vizsgálatok végzése, valamint egyedi jelöléses élőhely használati és otthonterület vizsgálatok céljából.

 

Témacsoportok:

1. Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázata

2. Herpeto-faunisztikai vizsgálatok mezei élőhelyeken

3. Madár faunisztikai-, illetve közösségi ökológiai vizsgálat

4. Kisemlősök faunisztikai, illetve közösségi ökológiai vizsgálata

5. Mezei nyúl és őz szerepe a mezei életközösségben

6. Vízivad monitoring működtetése