Nagyvad szaporodásökológiai és populációdinamikai vizsgálatok

 

 

Projektek: A hazai nagyvad fajok születési és halálozási adatainak meghatározása (Projektvezető: Dr. Náhlik András Résztvevők: Dr. Sándor Gyula egyetemi docens, Dr. Marosán Miklós egyetemi adjunktus, Tari Tamás intézeti mérnök, Tóth Réka tanszéki mérnök, Gáspár Lóránt intézeti mérnök) Földművelésügyi Minisztérium K+F megbízás 1997- 2006.

A muflontartás lehetőségei Magyarországon (Projektvezető: Dr. Náhlik András) (Projektvezető: Dr. Náhlik András) Földművelésügyi Minisztérium K+F megbízás 1993-1997;

 

A módszerek és eredmények vázlatos leírása:

 

Vadgazdálkodási terveink használhatóságának legfontosabb és egyszersmind legkritikusabb pontja a kiinduló adatok megszerzésének és azok megbízhatóságának kérdése.

A becslések ismert nehézségeinek kiküszöbölésére a tervezést új alapokra kell helyeznünk. Nem hagyatkozhatunk fenntartások és kritika nélkül olyan módszerek eredményeire, amelyek korrekt kivitelezése is igen nagy hibahatárt eredményez. A nagyvad gazdálkodás mennyiségi tervezésénél a jövőben nagyobb hangsúllyal kell figyelembe venni a sűrűség olyan közvetett mutatóinak alakulását, amelyek erdőgazdálkodási és természetvédelmi érdekeket jelenítenek meg. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erdőfelújítások, különösen a természetes felújítások állapotának, kivitelezhetőségének alakulását, különleges természeti értékeket képező növénytársulások fennmaradásának biztosítását.

A tervezések szempontjából továbbra is nélkülözhetetlenek lesznek azonban a nagyvad állomány nagyságát meghatározó elsődleges tényezők, ezek becslése és monitorozása. Ugyanis az előbb említett indirekt mutatók az állományváltozás hosszú távú tendenciáit tükrözik, szükségünk van azonban olyan rövidtávú döntéseket megalapozó információkra, melyek segítségével éves hasznosítási irányszámokat adhatunk meg. Az állománynagyság tervezése során nem nélkülözhetők az aktuális születési és elhullási adatok, különösen az elhullások által erősebben érintett szaporulat halálozási rátája. Ezeknek ugyanis nagy mértékű éves ingadozásai lehetnek környezeti érzékenységük miatt, így nagyságuk figyelembe vétele szükségszerű.

Az állomány változásának tendenciáit a közvetett mutatók megbízhatóan jelzik és ezekre alapozva megfelelő szabályozási stratégiákat dolgozhatunk ki, addig a mennyiségi állományszabályozás évenkénti kivitelezésének megtervezésénél figyelembe kell vennünk a születési arányszámot, a szaporulat felnevelésének sikerességét és az esetleges masszív adult elhullásokat. A felsoroltakra ható tényezők felderítésével és a tényezők közötti összefüggések meghatározásával a tervezéshez szükséges születési és halálozási adatok közvetve is megbecsülhetők lesznek.

A kutatás módszereinek megválasztásakor azt a célt tűztük magunk elé, hogy meghatározzuk azt a pre- vagy postnatális fázist, amelyben a halálozások a szokásosnál nagyobb mértékben következnek be, és felderítsük az elhullások okait.

 

Módszerek:

A születési arányszám (fekunditás) becslése. A vadászidényben elejtett nőnemű egyedek magzat (embrió) számát állapítottuk meg. A szaporító szervek kivétele után megvizsgáltuk és megmértük a petefészket, megszámoltuk és megmértük a sárgatesteket, majd a méhet felboncolva megszámoltuk a magzatokat. Minden magzat testhosszát és tömegét lemértük, feljegyeztük az ivart és az esetleges fejlődési rendellenességeket.

Minden vadfaj esetében az esetleges korai elejtés esetén sárgatest számot állapítottunk meg, mivel ezen, korai elejtésnél nincs mód a vehem pontos megállapítására annak fejletlen mivolta miatt. Általában januártól van lehetőség a magzatokat is számba venni. Ekkor összevetettük a sárgatestek számát a magzatszámmal abból a célból, hogy a születési arányszám sárgatest számmal történő becsléséhez a megfelelő együtthatót meghatározzuk.

 

A testméretek felvétele és a kondíció becslése. A nagyvad elejtése után a következő testméreteket vettük fel:

·       testhossz az orrhegytől a farktőig,

·       marmagasság,

·       övméret,

·       a nyak körmérete,

·       zsigerelt testtömeg (vaddisznónál fejjel, lábbal, a többinél fej láb nélkül).

A kondíció becsléséhez lemértük a vese és vesezsír tömegét, kiszámítottuk a vesezsír indexet.

 

 

A kor becslése. A gímszarvasnál, a muflonnál és az őznél a fogkopás alapján végeztünk korbecslést, majd az M1-es fogból fogcsiszolatot készítettünk a kor pontosabb becslésére. A megszámolt cementrétegekhez a muflonnál és a gímszarvasnál egyet hozzáadva kaptuk meg a kort, míg az őznél a cementrétegek száma megegyezett a korral.

A vaddisznó kocák korát a fogkopás mértékéből becsültük. A módszer éves pontossággal nem alkalmazható, csak korcsoportok becslésére alkalmas.

A kor megjelölésére a vadbiológiai szakirodalomban gyakrabban használatos módot alkalmaztuk, amikor a szaporulat kora 0 év, a 2. éveseké (ünőké) 1 év, és így tovább.

 

 

A felnevelt szaporulat becslése. A felnevelt szaporulat becslése folyamatosan történt. A becsléshez adatlapokat szerkesztettünk és osztottunk ki a vadászati-erdészeti szakszemélyzet részére. A szakszemélyzet a meglátott nagyvad csapatokban megszámolta a szaporító képes nőnemű egyedeket és a hozzájuk tartozó szaporulatot. Amikor lehetséges volt, megbecsülte a felnőtt példányok korát. A becslést saját megfigyelésekkel is kiegészítettük. Ehhez fénykép és videotechnikát is alkalmazunk.

A szaporulat becslése ily módon folyamatos, az egy nőnemű egyedre vonatkoztatott felnevelt szaporulatot a teljes több éves kutatási időszakban figyelemmel kísértük, így a szaporulat túlélése egész évben monitorozott.

 

 

Az adatok feldolgozásának módszere. Megvizsgáltuk az összefüggéseket a sárgatestszám és a magzatszám között. Vizsgáltuk, hogy az egyes fajok szaporulata mely időszakban a leginkább kitett az elhullás veszélyének, próbáltunk az év során történt elhullásokra általános tendenciákat mutatni. Összefüggést kerestünk az anya kora, testméretei és kondíciója, valamint a születési arányszám között. Megvizsgáltuk, hogy a nőnemű egyedek kora és kondíciója befolyásolja-e a magzat ivarát, ezzel együtt vizsgáltuk a kondíció korral történő változását. Vizsgálatainkhoz regresszió számítást, t-próbát és kulcsfaktor elemzést használtunk.

 

Eredmények:

1.    A születési arányszám és a felnevelt szaporulat becslésére megfelelő pontosságú, egyszerű, a gyakorlatban alkalmazható módszerek állnak rendelkezésünkre.

2.     A születési arányszám a szarvasféléknél korosztályonként becsülhető a cementrétegek alapján történő kormeghatározással. A vaddisznónál vadgazdálkodási következtetések levonására elegendőnek látszik a fogkopás alapján becsült korcsoportok szerinti születések számának meghatározása.

3.     A születési arányszám korosztályonként (korcsoportonként) történő becslése fontos tájékoztatást nyújthat az élőhely, a takarmányozás (vadföld gazdálkodás) minőségéről. A táplálékkínálatban történő változást mindenek előtt a fiatal, majd az öreg példányok jelzik a születési arányszám visszaesésével.

4.     Az őz és a vaddisznó születési arányszámának becslésére az őszi, tél eleji vadászidényben szükség lehet a sárgatestek számlálására. Ekkor a megfelelő korrekciót el kell végezni a sárgatest szám és vehemszám közötti összefüggések figyelembe vételével. A vizsgálati elemszám növelésével a jövőben pontosabb információkat kaphatunk arra vonatkozóan, hogy korosztályonként (korcsoportonként) változik-e a sárgatest/vehemszám arány, vagyis nagyobb mértékű-e a fiatalabb és idősebb korosztályok vetélése, mint a középkorú példányoké.

5.     A felnevelt szaporulat alakulása a szarvasféléknél jól nyomon követhető az év folyamán az első elléseket megelőző néhány hétig.

6.     A vaddisznó felnevelt szaporulatának az év során folyamatos becslésére módszerünk, amely havonta véletlen mintavételt alkalmaz nem alkalmas. A legfontosabb információt adó, nyár végéig és a következő ellési időszakig felnevelt szaporulat nagyságára vonatkozóan azonban megfelelő tájékoztatást kaphatunk.

7.     A felnevelt szaporulat alakulását nagymértékben meghatározzák közvetlenül a születések utáni elhullások. Ezek mértéke nagy valószínűséggel nagyrészt időjárási tényezők függvénye, így vadgazdálkodási beavatkozásokkal keveset tehetünk ellenük. Mégis, a vaddisznónál az ellőhelyekhez közeli takarmányozással elérhetjük azt, hogy a koca ne kényszerüljön huzamosabb időre elhagyni ellővackát. A gímszarvasnál és őznél az ellőhelyek nyugalmát célszerű biztosítanunk, így a veszteségek talán csökkenthetők.

 

Publikációk:

Náhlik, A. és Takács, A.: Különbözõ sűrűségű muflonpopulációk paramétereinek vizsgálata. Vadbiológia. 1996(5):68-77.

Náhlik, A. and Takács, A.: Analysis of some density dependent factors in two  moufflon populations. The game and the man. Proceedings of the XXIInd Congress of IUGB. (Botev N. ed.),  Sofia, Bulgaria. 1996:250-255.

Faragó S. és Náhlik A.: A vadállomány szabályozása - a fenntartható vadgazdálkodás populációökológiai alapjai. Budapest, 1997. Mezõgazda Kiadó, pp. 315.

Náhlik, A.: Dynamics of moufflon populations in Hungary. Abstracts of the XXIIIrd Congress of IUGB. 1997. Lyon, France

Náhlik, A. and Sándor, Gy.: Status and management of fallow deer in Hungary. In: Proceedings of the Fallow deer Symposium (Fruzinski B. ed.), Poznan, Poland, 1998:14-19.

Náhlik, A.: Characteristics and evaluation of Hungarian mouflon management. Scientific Publications of the University of Sopron. 2000(46):133-143.

Náhlik, A. and Sándor, Gy.: Birth rate and summer survival of piglets of enclosed and free ranging wild boar populations. Abstracts of the 3rd International Wild Boar Symposium. 2000. Uppsala, Sweden

Náhlik, A.: Egy muflonpopuláció dinamikája és az azt befolyásoló tényezők. V. Magyar Ökológus Kongresszus, Előadások és poszterek kivonatai. 2000. Debrecen

Náhlik, A.: Fecundity and survival of mouflon and factors affecting them. In: Proceedings of the 3rd International Mouflon Symposium (Náhlik A. and Uloth W. eds.). Sopron, Hungary, 2001:22-30.

Náhlik, A.: Control of mouflon stocks by estimating population parameters. Agriculture Forestry – Game. I: Proceedings of the 24th Congress of the IUGB. (Thomaides C. and Kypridemos N. eds.), Thessaloniki, Greece 2001:78-89.

Náhlik, A. and Sándor, Gy: Age specific fecundity and recruitment of fallow deer. Agriculture Forestry – Game. Proceedings of the 24th Congress of the IUGB. (Thomaides C. and Kypridemos N. eds.), Thessaloniki, Greece 2001:430-441.

Náhlik, A. and Uloth, W.: Density dependence: does it work in free-living populations? Abstracts of the 4th International Mouflon Symposium. 2002. Nuoro, Italy (Sardinia)

Náhlik, A. and Uloth, W.: Density dependence: does it work in free-living populations? Abstracts of the 4th International Mouflon Symposium. 2002. Nuoro, Italy (Sardinia)

Náhlik, A. and Sándor, Gy.: Birth rate and offspring survival in a free-ranging wild boar Sus scrofa population. Wildlife Biology. 2003. 9(Suppl. 1): 37-42.

Marosán, M., Náhlik, A. és Gál, J.: Az őz (Capreolus capreolus) korbecslési módszerei. A Vadgazda Vadászmagazin. 2003. 2(7): 4-8.

Sándor, Gy. És Náhlik, A.: A gyulai dám szaporodása. Nimród 2003. 91(6): 24-25.

Sándor, Gy. És Náhlik, A.: Dámszarvas a vadgazdálkodásban, Értékálló Aranykorona. 2003. 3(2): 34-35.

Náhlik, A., Nagy-Balázs, A., Hopp, T. and Sándor, gy.: The effect of supplemental feeding ont he reproduction and antler size of roe deer. Abstracts of the 26th Congress Int. U. Game Biol., 2003. Braga, Portugal

Marosán, M., Gál, J. és Náhlik, A.: Életkorbecslési módszerek a dámszarvasnál. A Vadgazda Vadászmagazin. 2003. 2(10): 2-4.

Marosán, M., Gál, J. és Náhlik, A.: Életkorbecslési vizsgálatok tapasztalatai őznél. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. Magyar Biológiai Társaság. 2003. p. 358-362.

Náhlik, A. és Sándor, Gy.: Az alföldi nagyvadfajok születési arányszáma és felnevelt szaporulata. Alföldi Erdőkért Egyesület. Kutatói nap. Tudományos eredmények a gyakorlatban. Konferencia Anyagai. Kecskemét, 2004. Országos Magyar Vadászkamara. 2003: 80-85.

Náhlik, A. és Sándor, Gy.: Egy vaddisznó populáció szaporodóképessége. Vadbiológia 2004 (11): 55-64.

Náhlik, A. és Sándor, Gy.: A dámszarvas egyes szaporodásbiológiai jellemzői. A Vadgazda Vadászmagazin. 2004. 3(11): 32-35.

Náhlik, A. és Sándor, Gy.: Hogyan javítsunk vaddisznó-gazdálkodásunkon? Megyei Kamarai Hírlevél. 2004. 3(3): 5-7.

Náhlik, A. és Sándor, Gy.: Vaddisznó-gazdálkodásunk elemzése a statisztikai számok és populációdinamikai adatok tükrében. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 3. Vaddisznó. Vaddisznó-gazdálkodásunk időszerű kérdései Konferencia Anyagai. Bábolna, 2004. Országos Magyar Vadászkamara. 2004: 14-20.

Sándor, Gy. és Náhlik, A.: A dámszarvas (Dama dama, Linnaeus, 1758) szaporodásökológiája és állományszabályozása. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4. Dám. A dámszarvas-gazdálkodásunk időszerű kérdései Konferencia Anyagai. Gyulaj, 2005. Országos Magyar Vadászkamara. 2005: 20-36.

Náhlik, A. és Sándor, Gy.: Vaddisznó-gazdálkodásunk elemzése. Nimród 2005. 93(1): 23-25.

Náhlik, A. and Sándor, Gy.: Dynamics and management of the Hungarian wild boar population. Hungarian Agricultural Research. 2005 (14) 4:4-7.

Náhlik, A.: A vadászat ökológiai alapjai (könyvfejezet). In: Faragó S. (szerk.): Magyar Vadász Enciklopédia. Budapest, 2006. Totem Kiadó. p. 252-275.