Ökológiailag stabil, tartamos zárttéri nagyvadgazdálkodás feltételeinek kutatása

 

 

Témavezető: Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens

 

Munkatársak: Dr. Sándor Gyula egyetemi docens, Dr. Gál János egyetemi adjunktus, Varjú József intézeti munkatárs,  Gáspár Lóránt intézeti munkatárs

Megbízó: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)

A munkában résztvevő konzorciumi partnerek: Szombathelyi Erdészeti ZRt, ZALAERDŐ ZRt, Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt,

 

A kutatás tárgya: A vadaskertek reneszánszukat élik hazánkban. Számos vadgazdálkodó létesített az elmúlt 15 évben vadaskertet, és megfigyelhető az a tendencia is, hogy a gazdálkodók egy része a már régebben működő vadaskertjét az intenzívebb gazdálkodási formák irányában alakítja át. A vadaskertek többségében az eredményes gazdálkodás alapja a vaddisznóállomány, melynek eredményes kezelése viszonylag rövid idő alatt elősegíti a kertek megtérülését. Ugyanakkor a nagy állománysűrűségben tartott vadállomány jelentős ökológiai károkat tud okozni a terület állapotában, mely okok miatt a vadaskertek gazdálkodását erdészeti és természetvédelmi hatósági oldalról egyre több kritika éri.

 

A kutatás célja: vadaskertekben annak megállapítása, hogy az intenzív körülmények között tartott vadállomány milyen hatást gyakorol a kertben található, a vad potenciális táplálékát képező, a talajszinten, illetve a talajban élő faunára (vaddisznó esetében), illetve a növényzet összetételére, a talaj szerkezetére. A kutatás célja továbbá a vad által okozott károk mértékének megállapítása, a károk mérséklésének lehetőségei. Kísérletes módszerekkel eljárások kidolgozása, melyek alkalmazásával ökológiailag stabil, vagy csak kismértékben romló állapotú vadaskertek alakíthatók ki.

 

A kutatás módszere: A terepi adatgyűjtés során a kiválasztott zárttéri vadtartásokban, a Szombathelyi Erdőgazdaság ZRt. Csákánydoroszlói, a Kisalföldi Erdőgazdaság ZRt. Göbösi, illetve a Zalaerdő ZRt. Zsigárdi vaddisznóskertjében kijelölésre és állandósításra kerültek azok a mintaterületek, ahol a monitoring-vizsgálatok a vadállomány ökológiai hatásait hivatottak mérni és modellezni. Ezeken a mintaterületeken (4 x 4 m-es kvadrátok) botanikai, talaj-tömörödöttségi, túrási és taposási károkra vonatkozó felvételezéseket végzünk. Vizsgáljuk a mintaterületeken, illetve környékükön előforduló, a vaddisznó potenciális táplálékát képező makro- és mezofauna összetételét.

A téli vaddisznóhajtások (november-január időszakában) a kondíció- és állategészségügyi vizsgálatok, illetve a testméret-vizsgálatok végezzük el, azaz a vaddisznóállomány kívánt tömeg-gyarapodása, megfelelő kondíciója és állat-egészségügyi helyzete megvalósítható-e a kertek ökológiai állapotának jelentős romlása nélkül, a vadföld-gazdálkodás és a takarmányozás átalakításával.

A téli teríték-vizsgálatok során a testméretek megállapítása arra is lehetőséget nyújt, hogy a legjellemzőbb különbségek megállapításával a házi disznóra jellemző vérvonal befolyása a populációban milyen mértékű.

Kidolgozásra került egy teljes állat-egészségügyi vizsgálati protokoll, melyet kísérletképpen már más vadászatra jogosultak területén is alkalmaztunk a vadaskerti vaddisznóállomány egészségügyi helyzetének elemzésére.

 

Az eredmények felhasználása: Mivel a vadaskerti vadtartás intenzív gazdálkodásnak minősül, háttérbe szorít egyéb gazdálkodási célkitűzéseket, mint pl. a területen folyó erdőgazdálkodás. Ugyanakkor az intenzív vadgazdálkodási tevékenység sem nélkülözheti napjainkban az ökológiai szemléletet, vagyis azt, hogy tevékenységét a lehető legkevesebb kártétellel, illetve lehetőség szerint a környezettel egyensúlyban végezze. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a vadállomány milyen változásokat idéz elő a terület flórájában és a vaddisznó potenciális táplálékát jelentő faunában, akkor

  • Tevékenységeinket úgy ütemezhetjük, hogy a károkozást csökkentsük,

  • A legintenzívebb tartási módokat igénylő technológiai tevékenységeket (pl. kankertek, korosbító kertek, szaporító kertek) a terület legkevésbé sérülékeny, illetve „legkevésbé értékes” részeire koncentrálhatjuk,

  • Megfelelően ütemezett, illetve területileg jól tagolt etetésekkel a károkozást (a vadállomány kondícióbeli, vagy egészségügyi állapotának romlása nélkül) csökkenthetjük.

 

Teríték Babos disznó Mintagyűjtés

 

Mintaterület Zsigárdon Mintaterület Göbösben Etetőhely Csákánydoroszlón