Nagyvadkutatások eredményei a SEFAG ZRt. területén – országos kitekintés és tanulságok” Konferencia

 

Hazánkban napjainkban számos vadbiológiai kutatás folyik, a vizsgálatok eredményei a gyakorlat számára hasznos és értékes információkkal szolgálhatnak. Az új ismeretek gyakorlatban való hasznosulásának elengedhetetlen feltétele, hogy azok széles körben ismerté váljanak. Ezt szemelőt tartva rendezte meg a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága, a Soproni Tudós Társaság és a SEFAG Erdészeti és Faipari ZRt. közös szervezésben a „Nagyvadkutatások eredményei a SEFAG ZRt. területén – országos kitekintés és tanulságok” című konferenciát  2010 március 22.-én.

 

 

A rendezvénynek a 2009 novemberében átadott – SEFAG-Lábodi Vadászerdészetének területén megtalálható – Alexandrapuszta Ökoturisztikai és Konferencia Központ - Vadászház impozáns épülete adott otthont. A közel 40 résztvevőt Máté János vezérigazgató helyettes köszöntötte, megnyitójában leginkább a kutatások fontosságára és szükségességére tért ki. Ezt követően elsőként Prof. Dr. Náhlik András mutatta be előadását: „GPS telemetria a gímszarvas kutatásban – a területhasználat hasonlóságai és különbözőségei különböző adottságú területeken” címmel. A 2005-óta 3 területen (Soporon, Zala, Somogy) folyó kutatások eredményeit ismertetve kitért a különböző területeken élő gímszarvasok mozgáskörzetének, mezei területhasználatának és aktivitásának hasonlóságára és különbségeire. Kiemelte a gímszarvas mozgását befolyásoló élőhelyi viszonyok térben és időbeni változásának hatásait, valamint az emberi jelenlét (turisták, agancsozók, stb.) következményeit. Következőként Tari Tamás mutatta be a SEFAG ZRt. Lábodi Vadászerdészetének területén jelölt gímszarvasok mozgását, területhasználatukat befolyásoló tényezőket, valamint a tehenek és bikák szeptemberi viselkedését. A Szántódi vaddisznós kertben végzett VHF-telemetriai vizsgálatok tapasztalatairól számolt be Dr. Jánoska Ferenc, kiegészítve az ország különböző vadaskertjeiben végzett szaporodásbiológiai és növény-cönológiai vizsgálatok eredményeivel, hangsúlyozta, hogy a vaddisznós kertekkel szembeni negatív kritikákat árnyalni szükséges. A dámszarvas élőhely-használatát, táplálék-preferenciáját és napi aktivitásának vizsgálati eredményeit mutatta be Dr. Sándor Gyula, kitért az ivarok közti különbségekre, kiemelte a barcogást és a téli hónapokat, amikor a jelölt egyedek napközben is intenzíven mozogtak. A három előadást követően rövid szünet következett, majd Dr. Varga Gyula a SEFAG. ZRt. vadgazdálkodási osztályvezetője folytatta az előadások sorát „A tarvad-hasznosítás időszerű problémái és a korszerűsítés lehetőségei” címmel. Prezentációjában kitért az országos szinten problémát jelentő eltolódott ivar- és korosztályi összetételre, majd ezt követően javaslatokat fogalmazott meg a probléma mérséklésére. Záró előadásként „Az erdőgazdálkodás és a nagyvadgazdálkodás kapcsolata – országos problémák helyi tanulságokkal” címmel Prof. Náhlik András beszélt a napjainkban oly sokat említett erdei vadkárról, annak kiváltó okairól és a vad erdőgazdálkodásban betöltött szerepéről.

A konferencia zárszavát Barkóczi István a SEFAG ZRt. vezérigazgatója tette meg, kiemelte a vadbiológiai kutatások fontosságát, az újabb ismeretek megszerzésére irányuló törekvések szükségességét. A zárszót követően a résztvevők ízletes ebéd elfogyasztása közben és után jó hangulatban beszélgethettek és oszthatták meg gondolataikat az elhangzott előadásokról.

A szervezők e helyen is köszönik a résztvevők megjelenését, a Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet részéről külön köszönet mindazoknak a szakembereknek, akik a különböző kutatási területeken segítséget nyújtottak és nyújtanak a terepi munkákhoz.

 

 

Fotók: Tari Tamás